2017.06.28. | nyitólap | honlaptérkép | kedvencek közé | legyen a nyitólapom
magyar | deutsch | Vakok és gyengénlátók verziója
szentgotthard.hu | hivatal.szentgotthard.hu | ip.szentgotthard.hu | online-szállás | kisterseg | orseg.net
Bejelentkezés

Regisztráció
Keresés

Szavazás
4500 aláírás gyűlt össze a hulladákégető ellen. Ön szerint eredménnyel jár a tiltakozás?
-Igen, a közakaratnak érvényesülnie kell.
-Nem, a lakosság véleménye nem döntő súlyú.
-Lehetséges, de a lakossági tiltakozás önmagában nem elég.
Hírlevél feliratkozás

Ide tartozunk
Az Őrségi Nemzeti Park

Szentgotthárdot nem véletlenül nevezik az Őrség kapujának: bár városunk nem szerves része az Őrségnek, de környező falvaink igen, s keresve sem találhatnánk tökéletesebb kiindulópontot e csodás táj felfedezéséhez, mint Szentgotthárd.

Az Őrségről az őriszentpéteri Teleház oldalairól idézünk, akik ott lakóként mindenkinél többet tudnak e csodás természeti szépséggel és értékes kultúrával megáldott vidékről:

"Az Őrség határvidék. Vas megye délnyugati sarkában, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár vidékén fekszik. "

Ő rvidék volt: honfoglaló elődeink az akkori időknek megfelelő korszerű védelmi rendszert, gyepüt alakítottak ki itt a nyugati határszélen. A hadifontosságú helyekre az egész környéket szemmel tartó őrséget telepítettek, akik a saját költségükön védték a határt, s ezen szolgálatuk fejében nemesi kiváltságokat élveztek. A 18 őrségi falu a királyi vármegyék alá nem rendelt, területileg attól független határispánsághoz tartozott. Innen a név: Őrség.

Az Őrség az ország egyetlen nagyobb tájegysége, melynek lakossága a honfoglalás óta egy helyben él! Ma is tizennyolc kisebb-nagyobb falu alkotja, melyek enyhén ívelő lankák tetejébe épültek. Ezeket a helybéliek szereknek nevezik. A dombok láncolatai a Lugos, Kerka és Szala (Zala) patakokat terelgetik a békés tájon."

A www.sulinet.hu oldalain szintén számtalan információt találhatunk:

"Az 2002. március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területét öleli fel.

A táj hazánk különleges, folyók és patakok által formált változatos, erősen szabdalt dombvidéke. Éghajlata nedves, szubalpin jellegű.

Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély. Legismertebb a Szentgotthárd-Farkasfa határán található Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás dagadóláp. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre, mint a Hársas-tó, a Vadása-tó és a Himfai-tó.

A tájat északról a Rába, délről a Zala és a Kerka határolja. A terület leggyakoribb erdőtársulásai a mészkerülő erdeifenyvesek, melynek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, a fekete- és a vörös áfonya, a korpafüvek és a körtikék. Hazánkban csak itt ismert az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és ciklámen. A patakokat gerligetek kísérik a ritka struccharaszttal. Több helyen találhatók tőzegmohás átmeneti lápok és láprétek. Az előbbiek nevezetességei a tőzegeper, a vidrafu és a kereklevelű harmatfű. A lápréteken tavasszal a sárgaliliom, zergeboglár, szibériai nőszirom és különböző kosborfajok virítanak. A rétek őszi ékessége a kornistárnics. Az állatvilág változatosságát jelzi, hogy itt él hazánk leggazdagabb lepkefaunája, valamint nemzetközileg védett ritka szitakötőfajok is megtalálhatók a területen. A halak közül kuriózum a dunai ingola előfordulása. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a védett vidra is megtalálható.

A táj népi és kultúrtörténeti emlékekben is igen gazdag. Az őrségi falvak jellegzetes szeres településszerkezetűek. A szerek szétszórt házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Az ősi építkezés anyaga a fa volt. Sokfelé megcsodálhatók a jellegzetes boronafalú épületek. Legelterjedtebb beépítési forma az "u" alakban hajlított épületegyüttes, az ún. "kerítettház". Később a tégla építkezés elterjedésével alakultak ki a lerövidült tornácú "kódisállásos" épületek.

A Vendvidékre a szórvány településszerkezet jellemző. Szép példái láthatók Kétvölgy, Orfalu és Apátistvánfalva településeken. Magyarország legnyugatibb települése Felsőszölnök, három országhatár találkozásánál. A népi építészet jellegzetes elemei a ?szoknyás? fa haranglábak, melyek legszebb példái a pankaszi zsuppal fedett, illetve a gödörházi és a kercaszomori fazsindelyes haranglábak. Különlegesek a református temetők kopjafái. A történelmi Őrségben a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét a részben ma is látható, Árpád-kori, erődszerű templomok vették át. Ilyent láthatunk Őriszentpéteren, Veleméren, Szőcén és Hegyhátszentjakabon. A népi mesterségek közül a fazekasság és a kópickötés érdemel figyelmet, de megtalálhatók a kosárfonók és fafaragók is. Az itteni fazekasság központja Magyarszombatfa-Gödörháza, ahol a mai napig sokan gyakorolják ezt a mesterséget. A terület adottságaiból következően a mezőgazdasági művelés is jellegzetességeket mutat. Az erdőkkel övezett településeken az extenzív gyümölcsösök, bakhátas szántók, rétek, legelők mozaikosan váltják egymást. Ez adja a táj legfőbb sajátosságát, vonzerejét."

Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

9941 Őriszentpéter, Siska szer 26/A.
Tel.: 94/548-036 Fax: 94/428-791
mail: orsegnp@axelero.hu

Eseménynaptár
2017 június
H K SZE CS P SZO V
impresszum | jogi nyilatkozat